A válaszok alapján az emberek túlnyomó többsége, 93.9%-a érdeklődik a 2024-es Európa-bajnokság iránt és tervezi figyelemmel kísérni az eseményeket. Ez arra utal, hogy a kontinens futballrajongóinak jelentős része aktívan követi az ilyen típusú sporteseményeket. Ezzel szemben csak 6.1% válaszolt nemmel, ami mutatja, hogy egy viszonylag kis csoport nem érdeklődik a bajnokság iránt. Az adatokból következtethetünk a futball iránti lelkesedés széleskörű megoszlására, mely számottevő nézőszámot és közönségfigyelmet sejtet a rendezvény alatt.

A válaszok alapján a 2024-es Európa-bajnokság nagy érdeklődésre tart számot: a válaszadók több mint fele (52.1%) nagyon érdeklődik iránta, további 41.2% pedig érdeklődést mutat. A közömbösek aránya mindössze 3.5%, míg azoké, akiket egyáltalán nem vagy nem igazán érdekel, együttesen is csak 3.2%. Ebből világosan kiderül, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége fontosnak tartja az eseményt.

A válaszok alapján szignifikáns többség, 64.5%, inkább otthon, televízión keresztül nézi a meccseket, ami valószínűleg a kényelem és az elérhetőség miatt van. Sokan, 13.8%, élőben a stadionban szeretik követni a mérkőzéseket, jelezve a közösségi élmény fontosságát. A sportbárokban barátokkal nézést az emberek 12.1%-a preferálja, ami közösségi és szórakoztató jelleget mutat. Az online streaming egyre népszerűbb, 6.0%-ot képviselve, míg csak 2.4% nem szeret meccseket nézni. Az egyéni preferenciákat tükröző válaszok aránya elenyésző, mindössze 1.2%.

A labdarúgással kapcsolatos tartalmak közül a legtöbben (59,8%) a mérkőzés összefoglalókat kedvelik. Ezt követik az elemzések és statisztikák (13,8%), míg a videós tartalmak 9,0%-kal állnak a harmadik helyen. A válaszadók 10,2%-a semmilyen labdarúgással kapcsolatos tartalmat nem fogyaszt. A játékos interjúk (5,1%) és a megadott egyéb kategória (2,0%) viszonylag kevésbé népszerűek. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a szurkolók nagy többsége a mérkőzések lényegét összefoglaló videókat részesíti előnyben, elősegítve ezzel a gyors és hatékony tájékozódást.

A szurkolói preferenciákat vizsgáló kérdőív eredményei alapján Magyarország dominálja a szurkolói bázist a 2024-es Európa-bajnokságon, a válaszadók 84.4%-a támogatja a magyar csapatot. Ezzel szemben más országok, mint Olaszország (2.4%), Anglia (2.9%) és Spanyolország (1.9%) jelentősen kisebb támogatottsággal rendelkeznek. Az alacsonyabb százalékok, például Dánia (0.1%) és Ausztria (0.3%) arra utalnak, hogy a válaszadók nemzeti hovatartozása erősen befolyásolja a szurkolói preferenciákat.

A válaszadók közül a legtöbben, 36.7%-kal, Franciaországot tartják a legesélyesebbnek a végső győzelemre, ami jelentős fölényt mutat. Utánuk Anglia (14.5%) és Németország (13.0%) következik, amelyek szintén magas bizalmi szintet élveznek. Érdekes megfigyelni, hogy Magyarország is erős támogatottságot élvez, 11.7%-kal, ami meglepő lehet a nemzetközi versenytársakhoz képest. Olaszország és Spanyolország is jelentősebb támogatást kapott, míg Belgium támogatottsága elenyésző, mindössze 1.2%. Ezek alapján Franciaország egyértelműen kiemelkedik a mezőnyből.

Magyarország csapata 45.4%-os szavazataránnyal toronymagasan vezeti a meglepetést okozó csapatok listáját, jelezve a közvélemény optimizmusát vagy várakozásait a teljesítményükkel kapcsolatban. Svájc (6.8%) és Horvátország (5.2%) követik, ami azt mutatja, hogy ezek az országok is számottevő esélyesek a várakozások túlszárnyalására. A hagyományosan erős csapatok, mint Németország és Anglia viszont nem kaptak akkora figyelmet, jelezve, hogy őket kevésbé tartják potenciális meglepetésnek.

Az eredmények alapján Szoboszlai Dominikot (Magyarország) várják a legjobban, a szavazatok 56.9%-ával toronymagasan vezet. Cristiano Ronaldo (Portugália) és Kylian Mbappé (Franciaország) követik 6.6% és 7.0%-kal, ami azt jelzi, hogy a magyar közönség rendkívül büszke hazai játékosára. Az alacsony százalékokkal rendelkező egyéb neves játékosok, mint Bruno Fernandes vagy Jadon Sancho, kevésbé keltettek várakozást. Ez hangsúlyozza Szoboszlai hazai népszerűségének erejét.

A 2024-es Európa-bajnokság A csoportjára vonatkozó várakozások alapján a válaszadók többsége Németországot tartja a legesélyesebbnek (81.9%), őt követi Magyarország (59.3%), majd Svájc (49.5%) és végül Skócia (43.3%). Ezek az eredmények azt tükrözik, hogy a válaszadók Németországot látják a legjobb formában lévő csapatnak, míg Magyarországot is erősnek ítélik. Ugyanakkor Svájc és Skócia szereplését kevésbé biztosnak vélik.

A válaszadók többsége (39.8%) szerint a magyar válogatott a nyolcaddöntőig jut el az EB-n, míg 32.4%-uk a csoportkörben búcsúztatja őket. A negyeddöntőbe jutásra 15.8% számít, ennél továbbjutásra viszont kevesebben. Az elődöntőt 3.7%, a döntőt 1.4% várja el, míg a végső győzelemre mindössze 6.8% szavazott. Az adatok alapján a szurkolók inkább reálisan látják a magyar csapat esélyeit, és nem számítanak kiugró eredményre.

Szoboszlai Dominik a magyar csapat legjobbjának vélt játékos, a szavazatok 29.9%-ával magasan megelőzve társait. A második helyen Gulácsi Péter áll 16.3%-kal, míg a harmadik Sallai Roland 15.3%-kal. Ez a hármas vezeti a rangsort, jelentős előnnyel a többi játékossal szemben. Az alacsonyabb támogatottsággal rendelkező játékosok közül Varga Barnabás említhető még meg, aki 9.9%-ot kapott. Az eredmények egyértelmű preferenciát mutatnak Szoboszlai iránt.

A válaszok megoszlása alapján Gulácsi Pétert támogatja a szavazók 58.5%-a, míg Dibusz Dénest 41.5%. Ez azt mutatja, hogy a válaszadók többsége Gulácsit tartja alkalmasabbnak az első számú kapus szerepére az EB-n. Mivel azonban Dibusz is jelentős támogatottsággal bír, egyértelmű, hogy ő is elismerésben részesül a szurkolók részéről, így mindkét kapus komoly bizalmat élvez. Az eredmények alapján Gulácsi Péter az első számú választás.

A válaszok megoszlása azt mutatja, hogy a magyar válogatott jelenlegi formájával a szurkolók többsége inkább elégedett: 35.2% elégedett, és 8.3% nagyon elégedett. Ugyanakkor az elégedettség nem teljes mértékű, mivel 30.9% felemásan, 16.1% pedig nem igazán elégedett. Mindössze 9.5% azok aránya, akik egyáltalán nem elégedettek. Ezek az arányok arra utalnak, hogy bár a csapat teljesítménye pozitívan értékelhető, még mindig van tér a javulásra és bizonyos elvárások teljesítésére.

Az eredmények alapján egyértelmű, hogy a válaszadók túlnyomó többsége (75.9%) előnyben részesíti, ha az Európa-bajnokság egy országban kerül megrendezésre, mint az idei évben. Ezzel szemben csak 24.1% támogatja a 2021-es formátumot, mely több európai nagyvárosban zajlott. Ez az arány azt jelzi, hogy a szurkolók és a résztvevők számára valószínűleg fontosabb a stabilitás, a kevesebb utazás és az egységes szervezés, amit egy országban való rendezés biztosítani tud.

A válaszadók többsége (62.5%) nem tervezte, hogy a helyszínen követi a magyar válogatott mérkőzéseit a 2024-es Európa-bajnokságon. Azok aránya, akik próbáltak jegyet szerezni, de nem sikerült, 19.5%, míg a sikeres jegyvásárlók csupán 7.2% voltak. Ezen kívül 10.9% szeretne jegyet venni, de még nem próbálkozott. A válaszok jól mutatják, hogy a többség inkább nem helyszíni követésben gondolkodik, ami lehet, hogy az elérhetőség vagy az érdeklődés hiányából fakad.

A válaszok megoszlása alapján a 2024-es Európa-bajnokság csak csekély mértékben befolyásolja az emberek sportolási kedvét. A legtöbben (41.3%) úgy nyilatkoztak, hogy nem igazán befolyásolja őket az esemény, míg 30.3% egyáltalán nem érzi motiválónak. Csupán 4.1% válaszolta, hogy nagyon motiválja az Európa-bajnokság. Ezzel szemben 14.6% jelezte, hogy már jelenleg is rendszeresen sportol, függetlenül az eseménytől. Az eredmények arra utalnak, hogy a sportesemények kicsi hatást gyakorolnak az általános sportolási hajlandóságra.

A 2024-es Európa-bajnokság hatására a válaszadók többsége (34,0%) erősebbnek érzi a nemzeti összetartozás érzését, míg 13,9% sokkal erősebbnek véli ezt. Ezzel szemben a válaszadók 27,7%-a nem tapasztalt változást, és 24,4% (17,6% + 6,8%) inkább nem érzi erősebbnek az összetartozást. Az adatok összességében azt sugallják, hogy a legtöbben pozitív hatást tapasztaltak, de egy jelentős része a társadalomnak nem érzékelt lényeges változást.

A válaszok alapján egyértelmű, hogy a résztvevők többsége a VAR technológia továbbfejlesztését és a gyorsabb döntéshozatalt tartja a legfontosabb újításnak (53.9%), jelezve a pontos és gyors bírói döntések iránti igényt. A második legfontosabbnak a biztonsági intézkedések növelése és a szurkolói védelem bizonyult (25.0%), mely a mai világban kiemelt prioritást jelent. Emellett a fenntarthatóság is jelentős szerepet kapott, mivel a válaszadók 23.1%-a zöldebb rendezvényeket szeretne látni.

A szavazatok 67,4%-a szerint a magyar válogatott be fog jutni a 2026-os labdarúgó-világbajnokságra, míg a válaszadók 32,6%-a gondolja, hogy nem sikerül kijutni. Ez az eredmény azt tükrözi, hogy a válaszadók többsége optimistán tekint a magyar csapat esélyeire, és jelentős arányban bíznak a válogatott sikerességében a következő világbajnoki selejtezők során. Az optimizmus nagyobb aránya pozitív jelekre utalhat a csapat teljesítményével és jövőbeli kilátásaival kapcsolatban.

A kérdésre adott válaszok alapján a résztvevők többsége (87.6%) nyitott a PePI-mérőszámokkal kapcsolatos további kérdésekre, míg egy kisebb csoport (12.4%) nem érzi magát késznek a folytatásra. Ez a magas pozitív arány azt jelzi, hogy a válaszadók jelentős része érdeklődő és fogékony a téma iránt, ami kedvező a mélyebb elemzések és további kérdések szempontjából. A kevesebb mint egyötödnyi elutasítás ellenére a folytatás támogatottsága erőteljes, amely stabil alapot biztosít a PePI-mérőszámok részletesebb vizsgálatához.

A gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatos várakozások megosztottak. A válaszadók többsége, 37.6%, szerint a helyzet mérsékelten romlani fog (3-as pontszám), míg a negatívabb véleményt képviselők közül 22.5% várja, hogy közepesen romlik (2-es pontszám), és 16.6% szerint lényegesen romlik (1-es pontszám). Pozitív várakozások kisebbségben vannak: 18.0% véli, hogy mérsékelten javul (4-es pontszám), és csupán 5.3% szerint lényegesen javul (5-ös pontszám). Összességében a válaszadók inkább pesszimisták a jövőt illetően.

A válaszadók közel fele (46.4%) nem számít jelentős változásra a következő egy évben háztartása pénzügyi helyzetében. Ezzel szemben a válaszadók 23.1%-a némi javulást, míg 16.6%-a enyhe romlást vár. A szélsőséges vélemények aránya viszonylag alacsony: 7.1% számít lényeges romlásra, míg 6.8% lényeges javulásra. Ezek az eredmények egy általános bizonytalanságot és óvatosságot tükröznek a pénzügyi kilátásokkal kapcsolatban a következő évre vonatkozóan.

Az eredmények alapján a válaszadók többsége inkább elégedetlen a kormány gazdasági helyzet kezelésével. A válaszadók 34,8%-a jelentős elégedetlenséget fejezett ki (1-es pontszám), míg csak 6,2% volt nagyon elégedett (5-ös pontszám). A 2-es és 3-as pontszámok is elégedetlenséget tükröznek, hiszen 19,6% és 25,2% választotta ezeket. Összességében a kedvezőtlen értékelések dominálnak, ami jelez némi bizalmatlanságot és kritikát a gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban.

A válaszadók közül csupán 7.7% érzi magát nagyon elégedettnek pénzügyi helyzetével és életszínvonalával, míg 13% teljesen elégedetlen. A legnagyobb csoportot (38.1%) azok alkotják, akik közepesen elégedettek, jelezve, hogy bár vannak pozitív elemek, javításra szorulnak a körülményeik. A skálán középen és afelett lévők (3-as és 4-es értékelések) aránya összesen 61.5%, ami arra utal, hogy többségében az emberek nem teljesen elégedetlenek, viszont vannak fontos területek, ahol fejlődésre van szükség.