A kérdésre adott válaszok alapján a legtöbben (70.7%) naponta többször olvasnak híreket vagy néznek hírműsorokat, ami azt sugallja, hogy a tájékozódás iránti igény általános és erős. Figyelemre méltó, hogy az idősebb korosztályok, különösen a 65+ évesek (76.7%) és a 40-49 évesek (75.3%) körében még inkább domináns ez a szokás, míg a fiatalabbak, az 18-29 évesek körében csupán 33.3% naponta többször követi a híreket, ami jelentős eltérés az átlagtól.

A nemek közötti megoszlásban érdekesség, hogy a férfiak (73.7%) jelentősen többször tájékozódnak naponta hírekből, mint a nők (58.0%), ami nemek közötti információfogyasztási különbséget mutat. Az oktatási szint tekintetében az alacsonyabb végzettségű csoportok, mint például azok, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, meglepő módon 100%-os arányban naponta többször követik a híreket, ami ellentmond az elvárásnak, hogy magasabb végzettségű csoportok tájékozódnának intenzívebben.

A lakosság földrajzi eloszlása szerint a nagyvárosi lakók körében a legmagasabb (75.0%) a naponta többször híreket fogyasztók aránya, míg a fővárosban élők körében valamivel alacsonyabb (71.2%) ez az arány. A falusi lakosok is aktívak a hírfogyasztásban, 67.6%-uk naponta többször tájékozódik, ami megerősíti, hogy a hírek iránti kereslet az ország különböző részein egyaránt magas.

Az adatokból az is kiderül, hogy a naponta egyszer híreket fogyasztók aránya (26.2%) a fiatalabb korosztálynál, azaz az 18-29 évesek körében a legmagasabb (50%), ami azt mutatja, hogy bár kevésbé gyakran, de mégis rendszeres a tájékozódásuk.

A közösségimédia-használók aktivitását vizsgálva a hírek megosztását és kommentelését tekintve a válaszadók túlnyomó többsége, 75,2% jelzett 'Szinte soha' választ, amely domináns tendencia minden korosztályban és demográfiai csoportban. Különösen magas, 83,3%-os arányban a 18-29 évesek és a 82,2%-kal a 30-39 évesek korcsoportja mutatkozik passzívnak, ami azt sugallja, hogy még a fiatalabb, technológiailag affinitással rendelkező generációk is visszafogottan részvételeznek a hírek online diskurzusában.

A 'Ritkán' válasz esetében a 65 éves és idősebbek csoportja emelkedik ki 26,7%-kal, ami a legmagasabb érték ebben a kategóriában, jelezve, hogy míg ritkábban, de ők aktívabbak lehetnek a közösségi média hírekkel kapcsolatos interakcióban, mint más korosztályok.

Az 'Időről időre' válaszokat tekintve figyelemreméltó, hogy a női válaszadók körében ez a százalék 12% volt, majdnem kétszerese a férfiak 6,6%-os értékének, ami azt sugallja, hogy a nők valamivel hajlamosabbak aktívan részt venni a közösségi médiában zajló hírdiskurzusban, bár ez az aktivitás összességében még mindig alacsony.

A 'Nagyon aktívan' megosztók és kommentelők aránya általában alacsony, különösen kiemelkedő az alacsony, 2,3%-os átlagos részvétel, ami azt jelzi, hogy a közösségimédia-felhasználók többsége nem törekszik arra, hogy intenzíven részt vegyenek a hírek terjesztésében vagy megvitatásában. E csoporton belül a 40-49 évesek közti 4,2%-os arány kismértékben magasabb, ami azt mutatja, hogy ebben a korcsoportban van némi hajlandóság a közösségi média platformokon történő aktív részvételre.

Összességében a közösségimédia-felhasználók többsége passzív marad hírek megosztását és kommentelését illetően, függetlenül korosztályuktól vagy társadalmi-demográfiai jellemzőiktől. Az aktív részvétel alacsony szintje érdekes betekintést nyújt az online médiafogyasztási szokásokba és a közösségimédia-platformok interaktivitásának megítélésére.

A hírfogyasztási preferenciák széles körben változnak az életkor, nem, oktatási szint és lakóhely alapján. A vizsgált adatok egyértelmű eltéréseket mutatnak a különböző demográfiai csoportok között.

Az 'Belföldi közélet és politika' kategória dominál a válaszadók körében 36.8%-kal, kiemelkedően magasabb értéket mutatva az 65+ és az 18-29 éves korcsoportban, utóbbi esetében 54.5%-os értéket elérve. Ezt a hírkategóriát a 'Külföldi közélet és politika' követi 20.5%-kal, amely főleg a 30-39 éves korosztályban népszerű, ahol 28.9%-ot ér el. A 'Tudományos és technológiai hírek' iránt elsősorban a 30-39 évesek mutatnak érdeklődést, 31.1%-kal, míg ez az érdeklődés a 65+ korosztályban mindössze 6.9%-ra csökken.

A 'Gazdasági és pénzügyi hírek' terén érdekes módon az 18-29 éves korosztály mutatja a legmagasabb érdeklődést 18.2%-kal, míg a 'Kultúra és művészet' területén a nők körében is magas, 13%-os érdeklődés mutatkozik. A nemek szerinti bontásban a feudálok között az 'Belföldi közélet és politika' a nőknél erősebben dominál, 41.3%-os arányban, míg a férfiaknál ez az arány 35.8%. Az oktatás tekintetében az 'Belföldi közélet és politika' kategória a középiskolai végzettségűek körében volt a legnépszerűbb, 40.8%-kal, míg a felsőfokú végzettségűek esetében ez az arány 35.6%.

A lakóhely szerinti megoszlásban a 'Belföldi közélet és politika' a regionális fővárosokban élők körében a legnépszerűbb, 41.4%-os aránnyal, szemben a fővárosi lakosokkal, ahol 31.7%. A tudomány és technológia valamint a gazdaság és pénzügy területein a városi és falusi lakosok körében is eltérések figyelhetők meg, utóbbiak kisebb érdeklődést mutatnak ezek iránt. Összességében az eredmények rámutatnak arra, hogy az életkor, nem, oktatási szint és a lakóhely jelentős befolyással van a hírfogyasztási preferenciákra, kiemelve a különböző demográfiai csoportok egyedi igényeit és érdeklődési körét.

Az internetes hírportálok és blogok kiemelkedően népszerűek a válaszadók körében, majdnem négyötöde (76.8%) szinte mindig ezekből tájékozódik, szemben az általános tendenciával, ahol ez az arány 73.4%. A közösségi médiát is gyakrabban használják tájékozódásra (15.9% válaszolta, hogy szinte mindig), ami meghaladja a szűrők nélküli eredményeket (10.3%). A család és barátok szerepe viszont kevésbé meghatározó tájékozódási forrásként. Tekintettel a napilapokra és a kereskedelmi illetve állami televízióra, észrevehető, hogy ezek források ritkábban vannak használatban, különösen az állami televízió, ahol a válaszadók többsége (72.5%) nagyon ritkán tájékozódik ezen a csatornán. Ez alapján megállapítható, hogy a digitális és online platformok dominálnak a hagyományos médiával szemben a tájékozódás terén, főként a fiatalabb és képzettebb demográfiai csoportok körében.

Az adatok alapján jelentős változások figyelhetők meg a tájékozódási források használatában az elmúlt öt év során. A személyes beszélgetések továbbra is domináns, közel háromnegyednyi válaszadó nem változtatta ezen a szokásán. Ezzel szemben a televíziós hírműsorok iránti érdeklődés csökkent, több mint 40% már kevesebb időt tölt ezek nézésével. A nyomtatott sajtó iránti érdeklődés is jelentősen eltolódott, itt döntően oszlanak meg a válaszok a több időt töltők és a kevesebb időt töltők között. Figyelemre méltó, hogy az okostelefonos híralkalmazások és a közösségimédia-platformok használata viszonylag egyenletesen oszlik meg, ami azt mutatja, hogy ezek a források stabil részét képezik a tájékozódásnak. A podcastek felé forduló figyelem növekedése is érdekes, itt a legtöbben vagy több időt töltöttek velük, vagy éppen ellenkezőleg, kevesebbet. Ez utóbbi jelentős növekedése felhívja a figyelmet az audio tartalmak iránti növekvő érdeklődésre.

A szöveges tartalmak dominanciája egyértelműen kirajzolódik, 90,6%-os preferenciával, ami különösen magasnak tekinthető a digitális korban, amikor a vizuális és interaktív médiatartalmak egyre nagyobb teret hódítanak. Ezen belül a legmagasabb érdeklődést a 65+ éves korosztály mutatta (38,2%), ami arra utal, hogy a hagyományosabb, szövegalapú hírfogyasztás még mindig erős az idősebb generációk körében. Ezzel szemben a videóalapú tartalmak (rövidebb videók és hosszabb videók) iránti érdeklődés változékony, a rövidebb videókra való preferencia különösen alacsony a falvakban (9,1%), ami infrastruktúrával vagy a hozzáférhetőség korlátaival magyarázható. Meglepő, hogy a podcastok viszonylag nagy népszerűségnek örvendenek a válaszadók körében, 28,6%-os támogatottsággal, különösen a női nemű résztvevők között (12,4%), ami jelzi e médiaforma növekvő elfogadását és befogadását a mindennapi információáramlás részeként. Ez a tendencia arra is utalhat, hogy a hírfogyasztók keresik a multitaskingot lehetővé tevő formátumokat, amelyek lehetőséget biztosítanak más tevékenységek mellett is információk fogyasztására.

A közösségimédia-tartalmak és a többmédiumos tartalom iránti érdeklődés, illetve a képes tartalom (31,2%) preferenciája reflektál azon trendre, hogy a felhasználók igénylik az információk gyors és vizuálisan vonzó átadását.

Különösen a többmédiumos tartalom iránti magas érdeklődés (40,2%) mutatja, hogy a fogyasztók szeretik az olyan hírformátumokat, amelyek kombinálják a különböző típusú információáramlást. A hírlevélre való alacsony preferencia (5,6%) jelzi, hogy bár ez a forma lehetőséget biztosít mélyebb és rendezettebb információáramlásra, nem áll az érdeklődés középpontjában, főleg a fiatalabb generációk körében (18-29 és 30-39 évesek), ahol alig 1,5%-os volt a preferencia. Ez arra utalhat, hogy a gyorsabb, interaktívabb formák felé tolódik el a hírfogyasztás. Összességében a válaszadók preferenciái árnyalt képet festenek a különböző korcsoportok és demográfiai jellemzők hírfogyasztási szokásairól, hangsúlyozva a szöveges tartalmak fennmaradó jelentőségét, miközben egyértelmű az igény a változatosabb és interaktívabb médiaformátumok iránt is.

Az adatok alapján az emberek leggyakrabban otthon olvasnak híreket (47.2%), különösen az 65 évesnél idősebb korosztály körében, ahol ez az arány eléri a 80%-ot. Ez az adat jelentősen magasabb a többi korcsoportéhoz képest, különösen az 18-29 évesek 22.2%-ával összevetve, akik közül sokan valószínűleg a digitális platformokon követik a híreket.

A nemek között is megfigyelhető különbség: a nők 58.1%-a olvas híreket otthon, míg a férfiak csak 44.9%-a teszi ezt. A munkahelyen híreket olvasók aránya 18.6%, de az 18-29 és 30-39 éves korosztályban e szám jelentősen magasabb, 33.3%. Ez utalhat arra, hogy a fiatalabb munkavállalók nagyobb valószínűséggel használják szüneteiket hírek frissítésére vagy arra, hogy a munkahelyi környezet több lehetőséget biztosít hírfogyasztásra.

Az "Szinte mindenhol" olvas híreket választ bevallók aránya 22.9%-ra rúg, ami arra utal, hogy sokan aktívan követik a híreket függetlenül attól, hogy hol vannak. Ez a tendencia erősebb a férfiak (23.5%) körében, mint a nőknél (18.6%). A híreket nem olvasók csoportja viszonylag kicsi, csupán 0.9%, amiből kiemelkedik az 18-29 éves korosztály 11.1%-os aránya, jelezve, hogy bár kevesen vannak, de vannak fiatalok, akik teljes mértékben elzárkóznak a hírfogyasztástól. Érdekes megfigyelni, hogy a várakozás és utazás közben híreket olvasók aránya alacsony, 6.5%, illetve 3.9% – jelzi az emberek hajlandóságát arra, hogy ezen időszakok alatt is tájékozódjanak, bár ez a szokás nem olyan elterjedt, mint az otthoni vagy munkahelyi hírfogyasztás.

Az adatokból kiderül, hogy a hely,a kor, a nem és az oktatás szintje jelentősen befolyásolja, hogyan és hol tájékozódnak az emberek a naprakész hírekről. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a digitális korszak ellenére az otthoni hírfogyasztás marad a legnépszerűbb, különösen az idősebb generációk és a nők körében.

Az emberek napi rutinjában a hírek olvasásának időpontja jelentős változatosságot mutat. Az adatok szerint a legtöbben, 25,7%-uk reggel olvassa a híreket, mely főként az 50-64 éves korosztályban (35,3%) és a 18-29 évesek körében (37,5%) népszerű. Ez utóbbi főleg figyelemre méltó, tekintve hogy a fiatalabb korosztályok gyakran később állnak neki a napjuknak. Délelőtt, amely a második legnépszerűbb időszak a hírolvasásra, az 18-29 és a 30-39 évesek körében tűnik ki (50,0% és 46,2%), ami azt sugallja, hogy a munkába vagy iskolába érkezés után fordítanak időt a friss hírekre.

A késő délutáni hírolvasás (15,7%) elsősorban a nők (23,3%) körében népszerű, ami érdekes eltérés a többi időpontban megfigyelhető, egyenletesebb nemek közötti megoszlásokhoz képest. Este a híreket olvasók aránya (22,2%) a 65 éven felüliek körében a legmagasabb (28,0%), ami azt mutatja, hogy ez az időszak kényelmes a nap végén való információszerzésre a legidősebb korosztálynál. Kora délután és éjjel viszont kevesen választják a hírek olvasását, mindössze 10,0% illetve 1,7% az arányuk. Különösen alacsony a kora délutáni hírolvasás a 65+ korosztályban (4,0%), és éjszakai hírolvasási szokás szinte elhanyagolható minden csoportban.

Regionális különbségeket is megfigyelhetünk: a fővárosi lakosok nagyobb arányban olvasnak híreket reggel (29,9%), míg a délelőtti hírolvasás a régiói fővárosokra jellemző (29,7%), ami infrastruktúrális és életmódbeli eltéréseket sejtet. Összességében az adatok feltárják, hogy az életkor, nem, végzettség és lakhely jelentős befolyással bír az emberek hírolvasási szokásaira, megmutatva, hogy mely időpontok és demográfiai jellemzők kapcsolódnak szorosabban a hírek iránti érdeklődéshez.

A válaszadók életkorát, nemét, végzettségüket és lakóhelyük típusát figyelembe véve látható, hogy a napi rutin milyen mértékben határozza meg a hírolvasás időpontját és módját. Az adatokból kiderül, hogy a közepes megegyezés (3-as érték) a legmagasabb, 28.2%-kal, ami azt mutatja, hogy sokan érzik úgy, hogy a napi tevékenységeik befolyásolják, mikor és hogyan tájékozódnak. Érdekesség, hogy miután figyelembe vettük a szűrőfeltételeket, az egyet nem értés (1-es érték) és a teljes mértékű egyetértés (5-ös érték) aránya közel azonos, mindkettő 19,7%-on áll, szemben a szűrés nélküli adatokkal, ahol ezek az értékek eltérőek. Ez arra utalhat, hogy a vizsgált demográfiai csoportokban hasonlóan oszlanak meg a vélemények a hírolvasás szokásaikat illetően, függetlenül azok specifikumaitól.

Az eredmények alapján az Index a legnépszerűbb hírforrás az összes korosztály és demográfiai csoport között, ahol a 30-39 évesek körében éri el a legmagasabb, 74.4%-os népszerűséget, szorosan követi a 18-29 évesek 75.0%-os előnyben részesítése. Ez arra utal, hogy az Index széleskörű tartalma és megközelítése különösen vonzó a fiatalabb és középkorú olvasók számára.

Az Origo olvasottsága a legmagasabb a 40-49 évesek körében (6.7%), ami jelentősen eltér az általános 3.0%-os aránytól, különösen a 50-64 éves korcsoportban, ahol csak 1.5%. Ez arra utal, hogy az Origo tartalma jobban rezonál a 40-es éveikben járó olvasókkal.

Érdekes módon a HVG a legidősebb korosztály, a 65 éves és idősebb olvasók körében a legnépszerűbb (8.0%), ami jelentősen eltér az általános 3.0%-os preferenciától, és arra utal, hogy a HVG tartalma kiemelkedően vonzó lehet ebben a demográfiai csoportban.

A Telex különösen népszerű a fiatalabb korosztályokban, különösen a 18-29 évesek körében, ahol 25.0%-uk részesíti előnyben, ami azt sugallja, hogy a Telex modern megközelítése és tartalma vonzó a fiatal generáció számára. A demográfiai adatok különbségeit vizsgálva felhívja a figyelmet, hogy a férfiak és nők preferenciái között is vannak eltérések, például a Telexet nők 9.3%-a, míg férfiak 12.4%-a részesíti előnyben, ami arra utal, hogy bizonyos hírforrások nemek között is eltérő vonzerővel bírnak.

A válaszadók lakóhelye szerint a falusi lakosok 6.1%-a az Origót, míg ugyanennyien a 'egyéb válaszopció' kategóriát választották, ami jelezheti a lokális hírek iránti igényt vagy a városi média dominanciájával szembeni ellenállást. Ezek az eredmények jelentős betekintést nyújtanak abba, hogy a különböző demográfiai csoportok hogyan választják ki a hírforrásaikat, ami alapul szolgálhat a média számára a célzott tartalomfejlesztéshez és marketingstratégiák kialakításához.

A felmérés eredménye kiemeli az 'Index' hírportált mint a leginkább informatívnak és hitelesnek ítélt médiumot, ahol a válaszadók 66.4%-a állt ki mellette. Különösen a 30-39 éves korcsoportban érhető el a legmagasabb támogatás (36.6%), ami azt sugallja, hogy a fiatalabb, aktív korosztály számára ez a forrás bizonyul a legmegbízhatóbbnak. Ez az eredmény kontrasztban áll az 'rtl.hu' és a 'Blikk' alacsony, mindössze 3.9%, illetve 1.7%-os támogatottságával.

Érdekes módon, az 'rtl.hu' esetében a 65 év feletti korcsoportban a legmagasabb a támogatottság (4.8%), ami azt sugallhatja, hogy ez a demográfia talán hagyományosabb médiaforrásokat részesíti előnyben. A felmérés során a 'Telex' is jelentős támogatottságot kapott, 42.4%-os eredménnyel, jelezve, hogy a viszonylag új médiumok is képesek széles körű olvasótáborra szert tenni. A 'Telex' esetében különösen a 30-39 éves korcsoportban figyelhető meg erős támogatottság (20.7%). A 'HVG' és a 'Portfolió' szintén kiemelkedőnek számítanak az informatív és hiteles hírforrások között, 27.1%, illetve 20.5% szavazataránnyal. Különösen figyelemre méltó a 'HVG' magas támogatottsága a 18-29 éves korcsoportban (25.0%), ami az informált fiatalabb generáció preferenciáit tükrözi. Meglepő lehet az 'Origo' viszonylag alacsony, 7.0%-os támogatottsága, figyelembe véve annak hírterjesztésben betöltött szerepét.

Az 'Origo' különösen a 40-49 éves korcsoportban (5.3%) népszerű, ami eltér a többi médiaforrás általános korcsoport-szerinti eloszlásától. A felmérés jelzése szerint az olvasóközönség preferenciái erőteljesen megoszlanak az egyes korosztályok, nemek és oktatási szintek szerint, ahol az 'Index' és a 'Telex' általános népszerűsége kiemelkedik a többi hírforrás közül a különböző csoportokban egyaránt.

A kérdőív adatok alapján látható, hogy a válaszadók túlnyomó része, 50%-a "Bízom is, meg nem is" kategóriában helyezkedik el, ami arra utal, hogy az emberek óvatosak a hírforrásokkal szemben, és nem adnak teljes bizalmat nekik. Érdekes módon, az "Egyáltalán nem bízom" opciót viszonylag kevesen, csak 2.2%-uk választotta, ami arra utal, hogy a teljes bizalmatlanság ritkább, mint a részleges bizalom vagy a bizonytalanság. A generációs különbségek különösen szembetűnőek.

Az "Nem bízom" opcióra leginkább az 18-29 éves korosztály voksolt 25%-kal, ami arra utal, hogy a fiatalok körében nagyobb a szkepticizmus a hírforrásokkal szemben, szemben az idősebb korosztályokkal, ahol ez az arány alacsonyabb. Érdekesség, hogy a teljes mértékű bizalom a legmagasabb, 7%-kal, a nőknél figyelhető meg, ami az átlagnál némileg magasabb érték. Az oktatási szint szerinti bontásban az látható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 36.5%-a megbízik a hírforrásaikban, szemben a középiskolai végzettséggel rendelkezők 41.3%-ával. Ez arra utalhat, hogy az alaposabb oktatás talán kritikusabbá teszi az embereket.

A különböző lakóhelyekre vonatkozóan a lakosság bizalma a hírforrásokban változó; a fővárosi lakosok kevésbé bíznak meg teljes mértékben a hírforrásaikban (1.2%), míg a regionális fővárosokban élők ennél magasabb, 6.3%-os bizalmat mutatnak, ami érdekes ellentmondást jelent a várt tendenciákkal szemben. Összességében az adatok azt mutatják, hogy a bizalom a hírforrásokban általában alacsony, a bizalmatlanság pedig különböző demográfiai csoportok között változik. Különös figyelmet érdemel a fiatal korosztály magasabb szintű bizalmatlansága és a nök körében megfigyelhető magasabb szintű teljes mértékű bizalom.

A kérdésre adott válaszokból kirajzolódik, hogy a megkérdezettek többsége, 64%-a nem hajlandó fizetni a minőségi hírekért. Ez az arány a 30-39 évesek körében a legmagasabb (69.2%), míg az 18-29 éves korosztályban a legalacsonyabb (50%). Utóbbi adata meglepő lehet, tekintve, hogy a fiatalabb generáció általában nyitottabb az új fizetési modellekre.

A nemek szerinti bontás érdekes ellentéteket mutat: a nők 72.1%-a ellenezte az előfizetést, szemben
a férfiak 62%-ával. Ez azt sugallhatja, hogy a nők körében talán erőteljesebb az ingyenes tartalmak iránti igény. Az oktatási szint szerinti lebontás alapján a legnagyobb ellenállás az előfizetési díjak ellen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők (76.2%) körében mutatkozik, míg a felsőfokú végzettségűek között valamivel pozitívabb a helyzet (59%).

A válaszadók földrajzi elhelyezkedése szintén fontos szempont; a falusi lakosok 75.8%-a válaszolta, hogy nem hajlandó fizetni, szemben a fővárosiak 60.5%-ával. A falusi lakosság magasabb százaléka valószínűleg az alacsonyabb médiahozzáférés és a bevételi lehetőségek korlátozottságából adódik. Azok között, akik bizonyos feltételek mellett hajlandók lennének fizetni, a fiatalabbak (18-29 évesek) körében magasabb (50%) az arány. Ez arra utal, hogy ez a korcsoport nyitottabb lehet az új típusú médiafogyasztási modellekre, feltéve, hogy azok megfelelnek bizonyos kritériumoknak.

Összességében a kérdőív válaszai jelzik, hogy az előfizetési hajlandóság érzékelhetően eltér a társadalmi-demográfiai csoportok között. Kiemelkedő a magasabb ellenállás a nők, a falusi lakosság és az alacsonyabb végzettségűek körében, míg a fiatalok és a magasabban képzettek nyitottabbak lehetnek a fizetési modell megváltoztatására.

A felmérés szerint az emberek hajlandósága havonta fizetni változó, a legnagyobb arányban (47.6%) 1–2 ezer forint közötti összeget választottak. Ez az érték különösen magas a nők körében (58.3%), ami arra utalhat, hogy a női válaszadók nagyvonalúbbak vagy inkább hajlandók pénzt áldozni a szóban forgó szolgáltatásért. Az életkorral is érdekes tendenciák bontakoznak ki; a 65 évesnél idősebb korosztály 55.6%-ban hajlandó ennél a kategóriánál maradni, ami az azt jelzi, hogy az idősebbek inkább óvatosak a kiadásaikat illetően, vagy kevesebb pénzbeli elköteleződést vállalnak.

Az 1–2 ezer forint közötti összeget választók aránya a falvakban élők között a legmagasabb (62.5%), ami érdekes ellentétben áll a nagyvárosok és a fővárosi lakosok hajlandóságával, ahol ez az arány jelentősen alacsonyabb (41.2%). Ez arra utalhat, hogy a nagyvárosi lakóknak talán magasabbak a bevételei vagy különböző prioritásaik vannak a pénzügyeiket illetően. A következő legnépszerűbb válasz az 1000 forint alatti összeg volt, 34.1%-kal, ami különösen az idősebb korosztály (65+) körében volt kevésbé népszerű (11.1%), ami meglepő, hiszen általában őket tartjuk a leginkább pénzügyileg óvatos csoportnak.

Az 5 ezer forint feletti kiadást szinte elenyésző számú válaszadó (1.2%) választotta, ami a fővárosiak körében még alacsonyabb (0%). Ez alátámasztja a feltevést, hogy a magasabb összegek kevésbé vonzóak a széles tömegek számára. Érdekes megjegyezni, hogy az oktatási szint szerinti bontásban is megfigyelhetőek eltérések; a legmagasabb hajlandóságot a középiskolát végzettek mutatják az 1–2 ezer forintos összegű választásban (53.3%), míg a felsőfokú végzettségűek között ez az arány 43.8%.

Összességében az adatok azt mutatják, hogy az emberek döntő többsége havi 1-2 ezer forint közötti összeget tart elfogadhatónak, de vannak markáns különbségek a demográfiai csoportok között az életkor, a nem, a lakóhely és az oktatási szint tekintetében.

A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége (66.7%) inkább az emberi újságírók által írt cikkeket részesíti előnyben, hangsúlyozva az emberi nézőpont fontosságát. Ez az eredmény különösen az idősebb korosztályok körében erős, ahol a 65 év felettiek 80%-a, és a 50-64 évesek 72.1%-a is ezt az álláspontot támogatja. Érdekes módon, ez az arány a fiatalabb, 18-29 éves korosztályban csökken (37.5%), amely arra utal, hogy a fiatalabb generációk nyitottabbak lehetnek az új technológiák elfogadására.

A mesterséges intelligencia által írt híreket érdeklődéssel fogadók aránya viszonylag alacsony, mindössze 5.3%. Azonban itt is feltűnő egy korosztályi különbség: az 18-29 évesek 25%-a nyitott az MI által írt hírek iránt, amely jelentősen magasabb a többi korcsoport eredményeinél. Ez ismételten azt sugallja, hogy a fiatalabb generációk inkább hajlandók befogadni az új technológiákat.

A válaszadók egy harmadik csoportja (28.1%) elfogadná az MI által írt híreket, de csak abban az esetben, ha emberi szerkesztők is ellenőriznék a tartalom minőségét. E csoporton belül a legmagasabb támogatottságot a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (34.0%) és a fővárosi lakók (36.0%) mutatják, amely arra utalhat, hogy az információ minősége iránti igény és a technológiai innovációk iránti nyitottság egyaránt fontos szempontok.

A nemek szerinti bontásban a nők (34.9%) nagyobb valószínűséggel választanák az MI által írt híreket, amennyiben emberi ellenőrzés is történik, szemben a férfiakkal (26.6%). Ez érdekes ellentétet mutat az általános elfogadottsági szinttel, ahol a férfiak általában inkább tartanak az emberi elem fontosságától.

Összességében a kutatás rávilágít arra, hogy bár jelentős ellenállás tapasztalható az MI írta hírekkel szemben, bizonyos rétegek – különösen a fiatalabb korosztályok és a magasabb végzettséggel rendelkezők – nyitottabbak lehetnek ezek elfogadására, különösen, ha emberi beavatkozás is garantálja a tartalom minőségét.

A mesterséges intelligencia (MI) által írt hírek lehetőségeiről szóló kérdőív elemzése rámutatott, hogy a válaszadók többsége (46.9%) egyelőre szkeptikus az MI hírírás előnyeivel kapcsolatban. Ez különösen a 50-64 éves korosztályban volt feltűnő, ahol a válaszadók 38.7%-a nem látott előnyt ebben a technológiában.

Az adathalmazok kezelésének képességét, mint előnyt a válaszok közül a legtöbben (30.5%-ban) emelték ki, bár érdekesség, hogy a 40-49 éves korcsoportban ez az arány viszonylag alacsony (23.1%) volt. A hírek személyre szabásának lehetősége kevésbé kapott jelentős támogatást (10.6%), különösen az idősebb (65+ éves) válaszadók körében volt ez alacsony (5.1%).

Ezzel szemben a szubjektivitás és elfogultság csökkentése (23.5%) szélesebb körben elismert előnyként jelent meg, különösen a fiatalabb (18-29 éves) válaszadók körében (26.7%). A válaszokból kitűnik, hogy a nemek közötti megoszlásban is vannak eltérések. A férfi válaszadók körében a 'egyik sem' opció kapott magasabb (33.8%) támogatottságot, míg a nők inkább az új technológiák iránti érdeklődést (18.5%) és a hírek gyorsabb előállításának
lehetőségét (13.8%) látták előnyként. Az oktatási szintek szerinti megoszlásban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jobban támogatták az MI hírírás lehetőségeit, még ha összességében az előnyöket kételkedve is fogadták.

A településtípusok szerinti bontás rávilágított arra, hogy a vidéki lakosság (városokban és regionális központokban élők) valamivel nyitottabb lehet az MI által írt hírek előnyeire, bár a fővárosban élők körében is volt érdeklődés, különösen a hírek adathalmazokkal való kezelhetősége iránt. Összességében a mesterséges intelligencia alkalmazása a hírszolgáltatás terén megosztó téma. Bizonyos előnyök, mint az adatkezelés, szubjektivitás csökkentése, és gyorsaság elismerést nyertek, de általános skepszis és a személyre szabott hírek iránti alacsony érdeklődés is megfigyelhető. Ezek az eredmények fontos visszajelzést jelenthetnek a médiavállalatoknak és technológiai fejlesztőknek a mesterséges intelligencia hírszolgáltatási alkalmazásaival kapcsolatos stratégiák kidolgozására.

Az adatok alapján a mesterséges intelligencia által írt hírekkel kapcsolatos vélemények két fő kérdéskörre oszlanak: etikai aggályok és a pontos információk hiánya. Az etikai aggodalmak, mint például a félrevezető tartalmak felelőssége, a legnagyobb aggodalmat keltik, 64,2%-os aggályszinttel, ami kiemelkedően magas a többi válaszhoz képest. Ez különösen az idősebb korosztályokban (40 éves és felettiek) volt domináns, ahol az arány meghaladta a 20%-ot, jelezve, hogy a felelősségvállalás és az etika kulcsfontosságú téma ebben a demográfiai csoportban.

A második legnagyobb aggodalom a pontatlanságok és félreértések lehetősége volt, 70,4%-kal, mely különösen a 30-39 és 40-49 éves korcsoportokban volt erős, jelezve a fiatalabb felnőtt korosztályok körében nagyobb aggodalmat az információ minőségét illetően. Az emberi érzelmek hiányának és az egyedi írási stílus hiányának jelentősége (44,2% és 46,5% válaszadás) arra utal, hogy a válaszadók nagy értéket tulajdonítanak az ember által közvetített perspektívának és az egyedi narratívának a hírekben. Meglepő, hogy az újságírók szerepének csökkenése (38,1%) kevésbé aggasztja az embereket, különösen az ifjabbakat. Ez alátámaszthatja azt a nézetet, hogy az újabb generációk már hozzászoktak az információ technológiailag vezérelt terjesztéséhez.

Kisebb aggodalmat keltett a túlzott technológiai függőség (42,5%), ami arra utalhat, hogy a technológiai integráció mélysége a mindennapi életben már elérte azt a pontot, ahol ez kevésbé jelent veszélyt az emberek szemében. A 'egyik sem' és 'egyéb válaszopció' válaszok alacsony százaléka (2,2% és 0,4%) jelzi, hogy a megkérdezettek többsége az előre meghatározott aggodalmak között találta meg a sajátját, ami a kérdések átfogó jellegét erősíti meg. Összességében a mesterséges intelligencia általi hírszolgáltatás jelentős etikai és minőségi aggodalmakat vet fel a válaszadók körében, különösen az idősebb korosztályok és a magasabb végzettségűek körében.

Az elmúlt 5 évben a hazai újságok és hírportálok színvonala körüli közvélemény megosztott. A "Csökkent" választ 27.9% adta, míg az "Érdemben nem változott" opció 35.4%-nyi szavazatot kapott, összességében utalva arra, hogy jelentős részük nem lát pozitív irányú változást. Különösen figyelemre méltó, hogy a színvonal jelentős növekedését mindössze 0.4% érzékeli, ami alacsony érték, figyelembe véve a digitális média fejlődését és a tartalmi diverzifikációt.

Különböző korcsoportok eltérően értékelik a változásokat. Az 18-29 éves korosztály kifejezetten pesszimista, az ő szavazataik 50%-a a "Csökkent" opcióra irányult, szemben a 65+ korosztály 36%-ával, akik szintén a csökkenést érzékelték inkább, de kevésbé markánsan. Ez utalhat generációs érzékenységre a média minőségének értékelésében, ahol a fiatalabbak esetleg kritikusabbak, vagy más elvárásaik vannak. Az oktatási szint is befolyásolja az észlelést. A magasabb végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban (30.3%) érzékelték a csökkenést, ami azt sugallja, hogy a kritikai gondolkodás fejlettsége szorosan kapcsolódik a tartalom minőségének megítéléséhez.

Területi alapon vizsgálva, a fővárosban élők közel harmada (35.3%) érzékeli színvonal csökkenést, míg a városokban élők kevésbé (15.9%), ami felveti a regionalitás és hozzáférhetőség hatását a médiafogyasztási szokásokra és elvárásokra. Összességében a hazai média színvonaláról alkotott vélemény korosztályon, nemeken, oktatási szinten és lakóhely szerinti különbségeket mutat, jelezve, hogy a média minősége és annak változása komplex kérdés, ami eltérően érinti az ország különböző csoportjait.

Az elemzés alapján kiderül, hogy a tárgyilagos, pártatlan megközelítés kiemelkedően fontos minden korosztály és oktatási hátterű válaszadó számára, 72.6%-uk teljes mértékben egyetért vele. Ez az eredmény jelentősen magasabb, mint a szűrés nélküli átlag (74.2%), ami azt sugallja, hogy az értékelés során figyelembe vett csoportok még inkább előnyben részesítik az objektív tájékoztatást. Az audio tartalmak, különösen a podcastok, kevésbé relevánsak, nagyobb arányban (32.3%) teljes mértékben elutasították őket, szemben az általános populációban mért valamivel alacsonyabb, 34.8%-os aránnyal. Ez arra utal, hogy a vizsgált csoportban a preferenciák eltérnek az átlagtól, nagyobb hangsúlyt fektetve a minőségi írott és vizuális tartalomra. Az eredmények azt is mutatják, hogy rendszeres, friss tartalmak iránti igény dominál (59.7% teljes mértékben egyetért), ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a folyamatosan frissülő információkra van a legnagyobb igény az érintett demográfiai csoportokban.

A hírportálok minőségét értékelő felmérés során a legtöbben (93.4%) a hitelességre és megbízható források használatára helyezték a hangsúlyt, ami különböző korosztályokban és településtípusokban egyaránt domináló szempontnak bizonyult. Ez összhangban van azzal az általános tendenciával, hogy az olvasók szeretnének valódi és ellenőrzött információkhoz jutni egy korban, amikor a hírek hamisságának kérdése egyre inkább előtérbe kerül.

A második helyre a "Nyelvi és stílusbeli pontosság" (34.9%) került, ami arra utal, hogy az olvasók nagy értéket tulajdonítanak a precíz, érthető és jó minőségű szövegnek. Érdekesség, hogy ezen belül a 30-39 éves korosztály adta a legtöbb szavazatot, ami felveti, hogy ebben a korcsoportban különösen fontosnak tartják a nyelv és stílus minőségét.

"Érdekes és releváns témák kiválasztása" (63.7%) foglalta el a harmadik helyet azon szempontok között, melyek miatt jó egy újság vagy hírportál. Itt figyelemreméltó, hogy az idősebb korosztályok (50-64 és 65+) hasonlóan magas arányban (23.2% és 16.2%) szavaztak erre az opcióra, mint a fiatalabbak (18 29 korcsoport 31.6%-a), ami arra utal, hogy a témakiválasztás általánosan fontos szempont mindenkinek.

A többi válasz lehetőség (innovatív megközelítések, ismert újságírók felvonultatása, olvasóközpontúság, élvezhető szerzői stílus, információközlés gyorsasága) lényegesen alacsonyabb százalékot kapott, ami arra utal, hogy bár ezek a tényezők szerepet játszanak, nem elsődlegesek a felhasználói preferenciák szerint.

Különösen figyelemre méltó az "Innovatív megközelítések és formátumok" iránti alacsony érdeklődés, különösen az idősebb korcsoportokban, ami felveti azt a lehetőséget, hogy a hagyományosabb hírfogyasztási formák továbbra is dominálnak a digitális innovációk rohamos terjedése ellenére.

Az adatok alapján a magyar hírforrások minőségét átlagosan értékelik a megkérdezettek, ahol a legtöbben, 46.8% a középső, semleges minősítést adták. A kritikusabb vélemények is jelentős arányt képviselnek 28.7%-kal a 2-es értékelésen, míg az 5-ös, kiemelkedő minőségű értékelés mindössze 1.8%. Az átfogó képhez viszonyítva a szűrt adatokban látható egy enyhe növekedés azok arányában, akik alacsony minőségűnek értékelték a hírforrásokat (5.3%-ról 6.7%-ra), illetve egy kisebb csökkenés a legmagasabb minősítést adók körében (1.8% szemben az eredeti 1.4%-kal). Ezek az eltérések utalhatnak arra, hogy a különböző demográfiai csoportok eltérően érzékelhetik a hírforrások minőségét, de a többség véleménye így is inkább a középmezőnyben koncentrálódik.

Az újságok és hírportálok külalakjának jelentőségét illetően a válaszadók többsége, 56%, „Inkább fontos”-nak ítélte meg, ami azt sugallja, hogy bár számukra fontos az igényes megjelenés, ez nem elsődleges szempont. Az, hogy a „Nagyon fontos” kategóriát mindössze 14,4% választotta, azt jelzi, hogy a tartalom minősége vagy egyéb tényezők valószínűleg nagyobb prioritást élveznek.

Különösen érdekes az életkor szerinti bontás, ahol a legfiatalabb korcsoportban, az 18-29 évesek körében a „Nagyon fontos”-ra adott válaszok aránya kiugróan magas, 50%. Ez arra utalhat, hogy a fiatalabb generáció számára fontosabb az esztétikai megjelenés, esetleg az új technológiákhoz való magasabb affinitásuk miatt.

Az életkorral ellentétes tendenciát mutat a „Nagyon fontos” kategóriát illetően a falusi lakosság, ahol a válaszadók 20%-a tartotta nagyon fontosnak a külalakot, ami meghaladja a városi (11,9%) és fővárosi (11,7%) lakosok arányát. Ez talán meglepő lehet, tekintettel arra, hogy a kisebb településeken élők kevésbé várnánk, hogy fontosságot tulajdonítanak az online felületek design-jának.

A nemek közötti megoszlás viszonylag kiegyensúlyozott, bár a férfiak (14,2%) kissé több százaléka tartja nagyon fontosnak a külalakot, mint a nők (12,8%). Az oktatási szint alapján a „Nagyon fontos” válaszok aránya alacsonyabb azok körében, akik magasabb oktatási intézményt végeztek (9,2%), ami arra utalhat, hogy ez a csoport inkább a tartalomra koncentrál.

Összességében a kutatás azt mutatja, hogy az újságok és hírportálok külalakja fontos, de nem döntő tényező a felhasználók számára. Különösen a fiatalabb korosztály és a falusi lakosok körében érezhető nagyobb igény az esztetikai megjelenésre. Az oktatási szint és nem alapján viszont kevésbé látunk markáns eltéréseket.

Az adatok alapján a válaszadók többsége, 59.8%, szinte soha nem olvas e-mailes hírleveleket, ami kiemelkedően magas arányt jelent a többi válaszlehetőséghez képest. Különösen érdekes, hogy a legidősebb korcsoportban (65+)
viszonylag magas, 20.8%-os a rendszeresen hírleveleket olvasók aránya, ami jelentősen eltér a többi korcsoport trendjétől. A másik végletet a 30-39 évesek képviselik, ahol csak 3.2% olvas rendszeresen hírleveleket.

Az 'Alkalmanként' olvasók között a 18-29 éves korosztály kiemelkedik 25.0%-os arányukkal, ami az átlagosnál magasabb érdeklődést mutat ebben a korcsoportban az e-mailes hírlevelek iránt.

A nemek szerinti bontásban is észrevehető, hogy a nők nagyobb arányban (7.7%) olvasnak rendszeresen, mint a férfiak (3.6%), míg a 'Szinte soha' opciót választók között szinte nincs különbség a nemek közt.

Az oktatási szint szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében magasabb a rendszeresen (4.2%) és alkalmanként (10.6%) olvasók aránya, ami arra utalhat, hogy ez a csoport aktívabban tájékozódik e-mailles úton.

Regionális szempontból a falusi lakosok több mint háromnegyede (76.7%) szinte soha nem olvas hírleveleket, ami jelentős eltérést mutat a városi lakossághoz képest, ahol ez az arány 57.1%. A fővárosi lakosok körében a hírleveleket
'Ritkán' olvasók aránya a legmagasabb (27.3%), ami a városi élet aktívabb információs igényét tükrözheti.

Összefoglalva, a legtöbb válaszadó szinte soha nem foglalkozik e-mailes hírlevelekkel, kivéve az idősebbeket, akik közül viszonylag többen olvasnak rendszeresen. Az ifjabb korosztály, különösen a 18-29 évesek, alkalmanként
mégiscsak kinyitják ezeket az e-maileket, szemben az általános elkerülő magatartással. Az oktatási szint és a lakóhely típusa is befolyásolja az olvasási szokásokat, ahol a nagyobb városokban élők és a magasabban képzettek
aktívabbak ezen a téren.

Az online hírlevelek feliratkozási szokásait vizsgálva különféle preferenciák bontakoznak ki az életkor, nem, végzettség és lakóhely alapján. Az előfizetési döntéseket leginkább a hírportál hitelessége és szakértelme (26.3%)
befolyásolja, amit különösen az idősebb, 65 év fölötti korosztály (29.4%) és a városi lakosok (22.7%) részesítenek előnyben. Ez aláhúzza a megbízható információforrás iránti igényt az információs túlterhelés korában.

A személyre szabott tartalom és érdeklődési körnek megfelelő témák is jelentős szerepet játszanak (19.6%), különös tekintettel a 65+ korosztályra (15.7%), ami arra utal, hogy az idősebb generáció értékeli az őket érdeklő,
célzott tartalmakat.

Meglepetésre, a hírlevél témáinak relevanciája és sokszínűsége (14.8%) kifejezetten fontosnak bizonyult az 65+ korosztály számára (19.6%), felvetve, hogy ez a csoport nyitottabb lehet a széleskörű témákra, ellentétben a gyakori
feltételezésekkel.

A feliratkozási és leiratkozási folyamat egyszerűsége (12%) kevésbé volt meghatározó, bár az 18-29 évesek (13.3%) és a 65+ évesek (11.8%) ezt jobban preferálják, ami arra utal, hogy a technológiai hozzáférés és komfortérzet
fontos aspektus ezen korcsoportok számára.

Azonban a válaszadók több mint felének (56%) nincs konkrét preferenciája vagy nem találták meg a számukra ideális opciót, ami hangsúlyozza a személyre szabott, sokszínű igények fontosságát a hírlevelek tervezésekor.

Az adatok alapján kulcsfontosságú, hogy a hírportálok fokozzák hitelességüket, személyre szabják a tartalmat és egyszerűsítsék a feliratkozási folyamatot, figyelembe véve különösen az idősebb felhasználók igényeit és a technológiai
hozzáférés variabilitását.

A felmérés eredményei alapján látható, hogy az olvasók jelentős része értékeli az interaktív elemek jelenlétét a cikkekben. A legnagyobb támogatást, 37.0%-ot, a politikai és közéleti tartalmaknál található szavazások vagy
felmérések kapták, különösen az 50-64 éves korosztályban, ahol a résztvevők 21.4%-a preferálta ezt a típust. Érdekes, hogy a sport- és szabadidős tartalmak után is van kereslet (18.3%), annak ellenére, hogy ez kevésbé nyilvánvaló
terület a szavazások szempontjából. A válaszok alapján az is megfigyelhető, hogy a különböző életkorú csoportok eltérő preferenciákat mutatnak.

A minden cikknél való interaktivitás iránti igényt, 33.2%-kal, elsősorban a 30-39 évesek támogatták (22.0%), ami arra utal, hogy az univerzális interaktivitás iránt érdeklődők jellemzően a fiatalabb, digitális bennszülöttek
közül kerülnek ki. Ezzel szemben az életvitellel és egészséggel kapcsolatos cikkek iránti érdeklődés kiegyensúlyozottan oszlott meg a korosztályok között.

Meglepő, hogy a 'Nincs szükség interaktív elemekre' választ 22.6% választotta, ezen belül a 40-49 éves korosztály jelezte a legnagyobb ellenállást (13.7%). Ez arra utalhat, hogy egy jelentős réteg még mindig részesíti előnyben
a hagyományos, interakciómentes cikkeket.

A gazdasági hírek (22.1%) és tudományos, technológiai cikkek (23.1%) kapcsán is van jelentős érdeklődés az interaktív elemek iránt, különösen az idősebb olvasók körében (65+ korosztály), ami felhívhatja a figyelmet a komplexebb
témák iránti kíváncsiságra és az e témákkal kapcsolatos interaktivitás jelentőségére.

Az adatok összességében azt mutatják, hogy az olvasók többsége szeretné, ha az interaktív elemek szélesebb körben jelen lennének a különböző típusú cikkekben, különösen a politikai és közéleti témájú írásokban. Az életkori
eltérések és a tematikus preferenciák figyelembevétele segíthet a tartalomgyártóknak célzottabb, olvasóbarát megoldásokat kínálni.

A válaszadók több mint fele (50,2%) jelezte, hogy nem vett részt korábban az online felmérésekben, ami domináns álláspontnak számít a többi választási lehetőséggel szemben. Az életkor szerinti bontásban a 50-64 éves korcsoport
tűnik a legaktívabbnak (45,3%), ami az általános tendenciához képest meglepően magas. Ezzel szemben az 18-29 éves korosztály a legkevésbé aktív (23,1%), ami arra utalhat, hogy a fiatalabb generáció kevésbé foglalkozik vagy
érzi fontosnak az ilyen típusú online aktivitást.

Különösen érdekes, hogy a városokban élők körében (62%) jelentősen magasabb a nem részt vevők aránya, ami ellentétben áll azzal a feltételezéssel, hogy a nagyobb urbanizált területeken jobban terjednek és válnak ismertté
az ilyen típusú felmérések.

Az "Eutanázia-kérdőív" (25,1%) és a "Médiafogyasztási szokások kérdőív" (26,6%) viszonylag magas érdeklődést váltott ki, különösen a női válaszadók körében (23,2% és 10,7%), ami arra utalhat, hogy ezek a témák különösen fontosak
vagy érdekfeszítőek lehetnek számukra.

A "Budapesti olimpiarendezés – 2036" több figyelmet kapott a fiatalabb, 18-29 éves korcsoportból (30,8%), ami azt jelezheti, hogy a sport és a nagyobb közösségi események iránt nagyobb az érdeklődés ebben a demográfiai segmentumban.

Meglepő, hogy a legmagasabb végzettséggel rendelkezők körében nincs jelentős különbség a választási preferenciákban (32,4%-30,1%), ami azt sugallja, hogy az oktatási szint nem feltétlenül befolyásolja az online felmérések
iránti érdeklődést.

A vizsgált felmérések részvételi szokásait tekintve jelentős különbségeket találunk az életkor, nem és az élőhely szerint, ami az egyes demográfiai csoportok eltérő érdeklődési köreit és a digitális felületek használati szokásait
tükrözi.

A válaszok és azok aránya alapján a résztvevők többsége (46.1%) jól felépítettnek és könnyen kitölthetőnek ítélte meg a felméréseket, ami jól tükrözi a felmérés összeállításának sikerességét. Ugyanakkor egy másik jelentős
rész (szintén 46.1%) elsősorban az érdekes témák miatt vett szívesen részt a kutatásban, ami azt jelzi, hogy a felmérés releváns és figyelemfelkeltő tartalommal bírt.

Azonban a megkérdezettek egy része (26.5%) csak átlagosnak értékelte a felméréseket, amely rávilágít arra, hogy lehetőség van a felmérések további finomítására és érdekesebbé tételére. Meglepő módon viszonylag kevesen, csak
16.7% tartotta túl hosszúnak a felméréseket, ami arra utalhat, hogy a résztvevők hajlandóak időt szánni részletes válaszaik megadására, amennyiben a téma érdekli őket.

Érdemes kiemelni a demográfiai csoportok közti eltéréseket. A 65 éven felüliek körében magasabb volt az az arány, akik nehézségekbe ütköztek (4.2%) és több változatosságot szerettek volna (16.7%), míg a fiatalabb korosztályok
körében (18-29) magasabb volt azok aránya, akik az érdekes témák miatt vettek részt (33.3%). A nemi megoszlás tekintetében a férfiak és a nők válaszai hasonló trendeket mutatnak, bár a nők körében arányosan többen értékelték
pozitívan a felmérések felépítését és érdeklődést kiváltó témáit.

A magasabb iskolai végzettségűek közül kevesebben találkoztak nehézségekkel vagy tartották a felméréseket átlagosnak, ami arra utal, hogy talán jobban hozzászoktak az ilyen típusú feladatokhoz. A városokban élők nagyobb arányban
találták érdekfeszítőnek a témákat, ellentétben a regionális vagy fővárosi lakosokkal, akik inkább átlagosnak értékelték a felméréseket.

Konklúzióként a felmérések összességében pozitívan értékelhetőek, azonban a változatosság növelése és a további finomhangolás javíthat a résztvevői élményen, különös tekintettel bizonyos demográfiai csoportok különleges igényeire.

Az adatok felfedik, hogy a legnagyobb akadály a felmérésekben való részvételre nézve az, hogy a megkérdezettek nem értesültek a létezésükről, amit különösen a 30-39 éves korcsoportban (52.6%) és a nők esetében (42%) említettek
meg gyakran. Ez arra utal, hogy a tájékoztatás és a felmérések elérésének módján javítani kellene.

Érdekes összefüggést mutat, hogy a bizalomhiány az online felmérések anonimitását illetően jelentősen magasabb az 18-29 éves korosztálynál (16.7%), sugallva, hogy a fiatalabbak körében nagyobb az aggodalom az adatvédelem
iránt. Ezzel szemben, a 65 év feletti korcsoportban is magasabb ez az arány (10.5%), ami azt jelezheti, hogy itt is van fogékonyság az anonimitás iránti aggodalmakra, bár okai eltérőek lehetnek.

A felméréseket túl időigényesnek tartó válaszadók arányában figyelemre méltó a nagy különbség az életkor szerint, az 18-29 évesek körében ez az arány 25%, míg a 65+ csoportban csak 7.9%. Ez azt sugallja, hogy a fiatalabb
generáció számára jelentősebb akadályt jelent a felmérések időigényessége.

Az, hogy valaki nem érzi, hogy a véleménye számítana, minden korcsoportban felmerült, de leginkább a 65+ évesek körében volt jelentős (15.8%), ami arra hívhatja fel a figyelmet, hogy a vélemény megkérdezésének módját és a
részvétel fontosságának kommunikálását érdemes lenne finomítani.

Meglepő, hogy a felméréseket nem találják érdekesnek vagy relevánsnak, különösen a 50-64 évesek (20.2%) és a felsőfokú végzettségűek (17.1%) körében emelkedett ki. Ez arra utal, hogy a felmérések témáinak és tartalmának jobban
kellene illeszkedniük a célközönség érdeklődési köréhez.

Összefoglalva, a felmérések részvételi rátáját jelentősen befolyásolják az információhoz való hozzáférés, a demográfiai változók, valamint a felmérések percepciója. A részvétel ösztönzéséhez kulcsfontosságú lehet a célzott
kommunikáció, a felmérések érdekes és releváns tartalmának biztosítása, valamint az anonimitás és adatvédelem iránti aggodalmak eloszlatása.

A felmérés eredményeiből kirajzolódik, hogy az olvasók preferenciái jelentősen különböznek az életkorok és egyéb demográfiai tényezők függvényében. A legnépszerűbb rovatok között a 'Belföld' (79.4%) és a 'Külföld' (67.6%)
állnak az élen, ezek iránt főként az idősebb korosztály mutat nagyobb érdeklődést, különösen a 50 éven felüliek. Ez az eredmény érdekes összefüggésben van a 'Fomo' rovathoz kapcsolódó adatokkal, ahol éppen az 18-29 éves
korosztály érdeklődése mutatkozik a legmagasabbnak (8.7%), szemben az idősebb generációk alacsonyabb érdeklődésével.

A 'Tech-tud' rovat különösen a fiatalabb generációk körében népszerű, aminek kifejezett jele a 18-29 és 30-39 éves korosztály magas vot százalékos részesedése. Ez arra utal, hogy a technológiai fejlesztések és tudományos
újdonságok iránti érdeklődés főként a fiatalabb olvasók körében dominál.

A nemek közötti megosztottság terén érdekes megfigyelni, hogy a 'Sport' rovat esetében a férfiak érdeklődése kiemelkedőbben magasabb, mint a nőké, ami szintén hagyományos nemek közötti érdeklődési különbségeket tükröz.

A válaszadók lakóhelye szintén befolyásolta az érdeklődési köröket: a 'Külföld' és 'Belföld' rovatok iránti érdeklődés kifejezetten magas volt a falvakban és kisebb városokban élők között, míg a 'Tech-tud' és 'Gazdaság' rovatok
a nagyvárosokban és regionális fővárosokban élők körében aratott nagyobb sikert.

Összességében azt láthatjuk, hogy a digitális tartalomfogyasztás terén jelentős korcsoportonkénti és demográfiai különbségek mutatkoznak, amelyek a társadalmi- és érdeklődési mintázatok sokszínűségét tükrözik. Az adatok rávilágítanak,
hogy a különböző életkorú és demográfiai jellemzőkkel bíró olvasók körében eltérő az érdeklődési kör, ami fontos szempont lehet a tartalomgyártók számára célcsoportjaik meghatározásakor.

A válaszadók többsége (52.9%) azt jelezte, hogy egyik felsorolt platformon sem követik őket, ami különösen kiemelkedő az 18-29 éves korosztály körében, ahol ez az arány eléri a 75%-ot. Ez felveti a kérdést, hogy az ifjabb
generációk talán más, itt nem szereplő platformokon lehetnek aktívabbak.

Az "Index hivatalos alkalmazásának" követői 35.8%-ot tettek ki, mely jelentősen magasabb arány a 65+-os korcsoportban (43.8%). Ez arra utalhat, hogy az idősebb korosztályokhoz jobban eljut és vonzóbb lehet a hagyományosabb,
hírközpontú tartalom.

YouTube-ot és Facebookot tekintve, a YouTube-nál a '65+' évesek körében láthattunk kiugró érdeklődést (15.6%), míg a Facebook esetében a 30-39 évesek mutattak nagyobb aktivitást (20%). Ezek a számok azt sugallják, hogy bár
a Facebook még mindig jelentős platformnak számít a középkorúak körében, a YouTube különösen vonzó az idősebb nézők számára.

Kisebb platformok, mint például a TikTok és az Instagram, viszonylag alacsony összarányt kapnak, különösen a TikTok, amely csak 1.5%-ot ért el, ami meglepő, tekintve, hogy globálisan nagyon népszerű a fiatalok körében. Az
Instagram is csak 2%-ot ér el, ahol a nők (4.3%) jelentősen aktívabbak, mint a férfiak (1.1%).

A Spotify és az X (korábbi nevén: Twitter) hasonlóan alacsony érdeklődést mutatott, amelyek mindössze 2.5%, illetve 2.0%-ot kaptak. Az eredmények azt mutatják, hogy bár ezek a platformok globális szinten népszerűek lehetnek,
specifikus közönség adatok szempontjából eltérhetnek.

Az adatokból kirajzolódó generációs és demográfiai különbségek fontos betekintést adnak abba, hogy melyik korosztály mely platformokon van jelen és aktív. Ez fontos információ lehet a tartalomtervek és marketingstratégiák
kidolgozásához.

Az egyes demográfiai csoportok között jelentős különbségek mutatkoznak abban, hogy mely témák iránt mutatnak nagyobb érdeklődést. Az "Egészséggel és egészségügyi kérdések" témakörben a nők (13.3%) számottevően jobban érdeklődnek,
mint a férfiak (3.4%). A sport témakör férfiak körében (5.5%) népszerűbb, míg a nők (2.0%) kevésbé érdeklődnek iránta. Az "Influenszerek tartalmai" iránti érdeklődés markánsan az 18-29 éves korosztályban a legmagasabb (10.5%),
ami alátámasztja a fiatalabb generációk modern média felé való affinitását.

A "Történelmi ismeretterjesztés" messze a legnépszerűbb témakör (39.6%), ami különösen a 50-64 éves korosztályban (17.8%) és a falusi lakosság körében (18.8%) élvez kiemelt érdeklődést. A technológia vagy informatika témakör
a 30-39 évesek körében (18.2%) bizonyult a legnépszerűbbnek, ami azt sugallja, hogy ez a korcsoport a leginkább nyitott az új technológiák és informatikai ismeretek iránt.

A "Hazai gazdasági és pénzügyek" témakörének népszerűsége a 65+ éves csoportban a legmagasabb (12.7%), ami elképzelhető, hogy a nyugdíjas éveik biztonságával és a gazdasági stabilitás iránti aggodalmukkal függ össze.

Meglepő, hogy a "Bulvár" témakör rendkívül alacsony érdeklődést váltott ki az összes demográfiai csoportban (1.0%), amiből arra következtethetünk, hogy az olvasók többsége érettebb, tájékoztató jellegű tartalmakra vágyik.
Az értékelés alapján a kiemelkedően népszerű történelmi és technológiai témakörök, valamint az egészségügy és gazdasági kérdések iránti erős érdeklődés jelzi a társadalom informáltságát és a valódi tudás iránti igényt az
egyszerű szórakoztatással szemben.

A kérdőív eredményei alapján kiderül, hogy a megkérdezettek többsége (73,6%) kevesebbet szeretne olvasni az influenszerekről és az általuk generált tartalmakról, különösen a 40-49, 50-64, valamint a 65+ éves korcsoportokban,
ahol a válaszadók több mint 30%-a ezt jelölte meg. A bulvártémák szintén kevésbé kívánatosak, 61,2%-kal; leginkább az 18-29 éves korosztályban jelentkezett magas (31,3%) arányban az elutasítás.

Az érdekesség, hogy a sport (15,4%) és az autók (15,9%) iránti érdeklődés is viszonylag alacsony; az autók esetében kiemelkedően magas volt a 65+ évesek közötti érdektelenség (14,3%). Érdemes még megemlíteni, hogy a krimi/bűnügyek
témája is viszonylag magas, 17,4%-os elutasítottságot kapott, főleg a 40-49-es korcsoportban (10,3%).

Ugyanakkor az egészségügy és a kultúra iránt kevesebb mint 5% nyilvánított kisebb érdeklődést, jelezve, hogy ezek a témák általánosságban is kedvezőbben fogadhatóak a közönség körében.

A válaszadók demográfiai jellemzői között szignifikáns eltérések figyelhetők meg. Például, míg a magasabb végzettségűek inkább elutasították a bulvárt és az influenszereket, addig a kisebb településeken élők körében nagyobb
arányban voltak kevésbé népszerűnek ítélt témák, mint a szórakozás vagy személyes pénzügyek.

Ezek alapján a közönség érdeklődésének jobb megértése érdekében fontos figyelembe venni az életkor, lakóhely, nem és végzettség szerinti eltéréseket, melyek befolyásolhatják az olvasmányok témaválasztását.

A válaszadók többsége, 68.8%-a jelölte meg, hogy nem hallgat rendszeresen Index.hu podcastokat, ami a korosztályok közötti eltéréseket is tükrözi: a 65 év felettiek körében ez az arány a legmagasabb, 78.3%-ot ér el, míg a
30-39 éveseknél 48.4%, ami arra utal, hogy a fiatalabb generációk inkább nyitottak a podcastokra. Ezzel szemben a "Ezeket a podcastokat nem hallgatom, de másokat igen" választ 25.6% választotta, kiemelkedően magas, 45.2%-os
aránnyal a 30-39 évesek körében, ami megerősíti a podcastok iránti érdeklődés generációs bontását.

A konkrét Index.hu podcastok közül a 'Sportcast valamit' címűt 3.5% hallgatja rendszeresen, jelentős arányban a 30-39 évesek (6.5%) között. A 'Pierre kóstolgat' és 'Kultrovat' podcastok kevésbé népszerűek, előbbi mindössze
1.0%, utóbbi 2.0% nézői arányt ért el, viszont az 'Kultrovat' kiemelkedik a fiatalabb, 18-29 éves korosztály (14.3%) körében, ami érdeklődési körök változását és a kulturális tartalmak iránti igényt mutatja ebben a csoportban.

Földrajzi szempontból a podcast hallgatás nem mutat jelentős eltérést, bár a nagyvárosi lakosok valamivel aktívabbak ebben a téren. A nemek közötti különbségek is figyelemreméltóak: a nők körében magasabb, 77.1% azok aránya,
akik nem hallgatnak rendszeresen Index.hu podcastokat, szemben a férfiak 66.7%-ával.

Az adatok összességében azt mutatják, hogy a podcastok iránti érdeklődés jelentős mértékben függ a korosztályoktól, a fiatalabb generációk aktívabbak ezen a téren. A földrajzi hely és a nem kevésbé fontos, de kevésbé meghatározó
tényező a podcast hallgatási szokásokban.

Az Index.hu videóinak nézettségi szokásait vizsgálva kiderül, hogy a legnagyobb arányban (57,3%) a megkérdezettek közül a többség nem követi rendszeresen egyik videós tartalmát sem. Ebben a kategóriában különösen magas, 77,1%-os
arányban szerepelnek a nők, míg a férfiak körében ez az arány 47,3%. Ez arra utal, hogy a női nézőközönség jóval kevésbé érdeklődik az Index.hu videói iránt, mint a férfiak.

Az életkor szerinti bontásból látható, hogy a 30-39 éves korosztály különösen aktívan követi az "Igen, általánosabb, aktuális videókat" és az "Ezeket a videókat nem szoktam nézni, de másokat igen" kategóriák videóit, ahol
20,0%, illetve 22,9% a részvételi arányuk. Érdekes módon, ez a korcsoport viszont jelentős mértékben alulreprezentált (34,3%) azok között, akik egyáltalán nem néznek Index.hu videókat.

A helyi lakososság típusa szerint elemzve, a fővárosi lakosok aktívabbak, különösen az általánosabb aktuális videók és más videók nézettségében. A falusi lakosság viszont a legkevésbé követi a "Konkrétan Rónai Egonnal" és
a "Frontvonal" című műsorokat.

Az oktatási szint szerinti bontás azt mutatja, hogy a felsőfokú végzettségűek és a középiskolai végzettségűek hasonló arányban részesítik előnyben az Index.hu videóinak nézettségét, jelentős különbség nélkül a különböző kategóriák
között.

Meglepően, az "Igen, a Konkrétan Rónai Egonnal című műsort" a 65+ korosztály követi a legaktívabban (21,7%), ami arra utal, hogy ez a műsor különösen népszerű az idősebb nézők körében. Az "Igen, a Frontvonal című műsort"
és a "Igen, a K!beszélő című műsort" viszonylag kevesen nézik, ám ezek a műsorok szintén megoszlanak a korcsoportok és nemek szerint.

Összefoglalva, az Index.hu videóit jellemzően a fiatalabb és középkorú nézők nézik, különbséget mutatva a nemek preferenciái és az oktatási szintek között. A nők körében alacsonyabb a videók iránti érdeklődés, míg az idősebb
korosztály konkrét műsorokat részesít előnyben.